You are here
13598943_152855275123424_73785082_n Life Misztikum 

A FRIGYLÁDA TITKA

13589128_152855311790087_1427441883_o

A frigyládát Mózes készítette a Tízparancsolat kőtábláinak elhelyezésére. Hollétének titika régóta foglalkoztatja az embereket. Az elmúlt években többször felröppent a hír, hogy megtalálták. A legtöbb ember számára az Indiana Jones filmekből ismert.


frigyláda az a szent láda, melyet az Ószövetség elbeszélése szerint Mózes a pusztában készített.

Megcsinálá az asztalt is sittim-fából: két sing a hossza, a szélessége egy sing, magassága másfél sing. És beborítá azt tiszta arannyal, és csinála reá köröskörül arany pártázatot.Csinála egy tenyérnyi széles karájt is köröskörül; és a karájhoz csinála arany pártázatot köröskörül.
– Móz. II. 37, 10-12

Biblia szerint sittim fából (Acacia nilotica, Acacia albida, Acacia seyal, Acacia tortilis, Acacia iraqensis) készült, kívül és belül arannyalvolt bevonva, fedelén pedig, amely egészen aranyból való volt, két  kerub nyugodott. Ebben őrizték a két kőtáblát, amelyre aTízparancsolat volt felírva, emlékeztetőül mannát és Áron kivirágzott vesszejét tették bele. Nevezték még a szövetség ládájánakIsten ládájának és a bizonyság ládájának, a tetejét pedig a kegyelem királyi székének, vagy az engesztelés fedelének.

13576591_152855295123422_21765996_n

A bírák korában Silóban állt. Éli főpap idejében, amikor fiai a filiszteusok elleni háború alkalmával a nép kívánságára a frigyládát a táborba vitték, a filiszteusok Ebenhaezernél megverték izraelitákat és magukkal vitték a frigyládát. Asdódban, a Dágon istenségtemplomában állították fel, ezután azonban dögvész ütött ki köztük. Ezt a frigyládában lakozó istenség haragjából származtatták, ezért visszaküldték a ládát az izraelitáknak Bét Semesbe. Béth Semesből Kirjath Jearimba és Giboába került, míg végül Dávid király Jeruzsálembe vitette.

 

A frigyládát az izraeliták mindig az Isten jelenléte tanúságának tekintették és Salamon templomának legbelső helyiségében, a “Szentek Szentjében” őrizték, ahová a főpapnak is csak egyszer egy esztendőben volt szabad belépnie. Ez volt a végleges helye I. e. 587-ig, a város első elpusztításáig.

Makkabaeusok II. könyvének elbeszélése szerint Jeremiás próféta még az első templom elpusztulása előtt elrejtette. Más források szerint miután a babiloni seregek lerombolták a templomot, és a kincseit Babilonba vitték, a frigyládának nyoma veszett.

A jelenések könyve szerint a frigyláda a mennybe, Isten templomába került, amelynek következményei: villámlások, szózatok,mennydörgésekföldindulásjégeső (Jel 11,19).

A Biblia szerint Salamon király templomát, ahogyan a zsidó nép emlegeti: az első templomot II. Nabukodonozor babilóniai király seregei az i. e. 6. században kifosztották és felgyújtották. Ebben a templomban – sok más kincs mellett – őrizték a tízparancsolat tábláit is rejtő frigyládát.

13598943_152855275123424_73785082_n

“A szöveg írója úgy tudja, hogy a zsidók becses értékét a leviták és a próféták rejtették el” – írja tanulmányában James Davila, a skóciai St. Andrews-i Egyetem kutatója. “Több kincs Izrael földjén maradt, sokat Babilonba szállítottak, míg több felbecsülhetetlen darab Shamsiel, Mihály, Gábriel és talán Sariel angyal kezébe került” – írta a kutató a forrást elemezve.

Ezek az információk bizonyos szempontból egybecsengenek a Kumránban talált Holt-tengeri réztekercsekben olvasottakkal. Az egyik 1900 éves tekercs elrejtett kincsekről ír, bár nem említi, hogy azok a Salamon templomából valók lennének. A most lefordított szöveg, valamint a réztekercs hasonló módon írja le a kincseket; ezek a hasonlóságok véletlenek is lehetnek, vagy egy közös hagyomány kétféle lejegyzése állhat velünk szemben.

13599032_152855325123419_1080844220_n

Az újonnan lefordított értekezés részletesen szól a kincsekről. Az egyik rész arra utal, hogy “a hetvenhét tábla aranya az Édenkertből származik, úgy ragyogtak, mint a Nap és Hold sugarai, amelyek az egész világot betöltik.” A forrás legrégebbi fennmaradt másolata az amszterdami kiadású Emek Halachah című 1648-as könyvben maradt fenn. 1876-ban egy Adolph Jellinek nevű tudós a szöveg egy másik példányát jelentette meg, amely gyakorlatilag megegyezett a 17. századi kiadással. A 20. század közepén pedig Bejrútban bukkant fel az egyik változata egy rézlemezen; Davila volt egyébként az első, aki angol nyelvre fordította az írást.

A szöveg írója valószínűleg nem akarta lejegyezni a mesés kincsek pontos helyét, helyette különböző legendákat ír róla, mondta a kutató a LiveScience-nek. “A szerző a bibliai exegézis hagyományos módszereiből merítve igyekszik megadni a kincsek helyét, ám úgy gondolom, szórakoztató fikcióként közelíti meg a történetet, s semmiféle útmutatót nem tud (vagy nem akar) közvetíteni az olvasó felé a templom elveszett kincseit illetően” – magyarázta Davila.

13595555_152855308456754_1866830128_n

A történet szerkezete is zavaros. A prológus azt állítja, hogy Shimmur, a levita (a Bibliában nem szerepel a neve) társaival rejtette el a ládát és a többi kincset, ám a szöveg később arra utal, hogy Shamsiel és más angyalok voltak a ‘”tettesek”. “Azt gyanítom, hogy a szöveg szerzője több legendát is összegyűjtött a történettel kapcsolatban, amelyek összehangolására nem fektetett túl nagy hangsúlyt” – mondta a kutató.

A frigyládának i. e. 597-586 között veszett nyoma. A közismert történet szerint a kívül-belül arannyal kibélelt ládát puszta kézzel nem is lehetett megérinteni, s egyszerre négy ember tudta szállítani a sarkaira szerelt aranyfogantyúkkal. Ebben őrizték a két kőtáblát, amelyre a Tízparancsolat volt felírva. Az Ószövetség szerint egy alkalommal, a bírák korában, mikor a zsidókat legyőzték a filiszteusok, a Silóban őrzött ládát is elvitték magukkal hadizsákmányként. Alig telt el néhány hét, amikor félelemtől reszkető követek jelentek meg Izraelben, és visszaszolgáltatták a frigyládát, mondván, hatalmas csapást és dögvészt hozott a népükre. Közel 2600 évvel ezelőtt a babiloni seregek elpusztították a jeruzsálemi templomot, s a legendás ládának nyoma veszett.

Vagy mégsem?

Az Afrika tanulmányok című folyóirat nemrégiben megjelent számában Tadesse Eyassu Etiópiáról röviden – Az Akszúm birodalom című tanulmányában is a frigyláda történetét boncolgatja. Szerinte a szövetség ládája Etiópiában Akszúm városának székesegyházában van elrejtve.

Az etióp legenda ugyanis úgy tartja, hogy a  Sába királynője és Salamon király frigyéből született fiú, Menelik, amikor ifjúvá serdült, felkerekedett, hogy meglátogassa apját. Jeruzsálembe érkezvén Salamon nagy örömmel fogadta fiát, aki kimondottan hasonlított rá. A király öröme azért volt határtalan, mert Meneliket szerette volna utódjául Izrael trónján. Az ifjú királyfit azonban egy idő után honvágy gyötörte, és közölte apjával hazatérési szándékát. Salamon megpróbálta tartóztatni fiát, de hiába, ezért elrendelte, hogy a szentély papjai és az ország előkelői mind adják elsőszülötteiket Menelik mellé kíséretként.

Az ifjak kedvetlenül készültek a messzi ismeretlenbe vezető útra, ahol még frigyláda sincs. Összesúgtak, s Menelik tudta nélkül csellel ellopták a szövetség ládáját, s csomagjaikkal együtt magukkal vitték. Az etióp legenda szerint gyorsan haladtak, ugyanis Szent Mihály ment a menet élén, és szárnyával ő védte az embereket a Nap hőségétől, és emelte fel őket kocsistól együtt egy arasznyira a földtől a levegőbe, hogy sebesen haladhassanak.

Salamonnak fia elmenetele után pár nappal eszébe jutott az álma, amit akkor látott, amikor Menelik anyjával, Sába királynőjével hált: tündöklő napkorong ereszkedett Izrael fölé, majd rövidesen felemelkedve tova haladt Etiópia fölé, ott megállt és végleg megnyugodott. Amikor eszébe jutott az álma elment Cádokhoz, a paphoz, hogy megtudja mit jelenthet. Így tudta meg Salamon, hogy ellopták országa legszentebb ereklyéjét. A király felbőszülve a frigyláda eltűnése miatt fia üldözésére indult. El is jutott Egyiptomba, de ott megtudta, hogy fia és kísérete már kilenc nappal előbb áthaladt az országon, ezért visszafordul.

Az etióp legendát azonban nem mindenki tartja igaznak. Izraeli régészek szerint biztos, hogy Jeruzsálemben van a szent láda. Hogy pontosan hol, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a jeruzsálemi Templom-hegy belsejében, mások szerint a Sion-hegyen épített Szent Mária templomban. 1981-ben Slomo Goren főrabbi a Siratófal föld alatti részén kutatva felfedezte a hajdani salamoni templom egyik bejáratát, amely a feltételezések szerint egyenesen a szentély bejáratához vezetett. Mivel a befalazott kapu mögül a kutatók vízszivárgást észleltek, megpróbáltak tovább ásni. Egy befalazott kamráig jutottak el, amikor az ásatások híre eljutott a hegy felügyeletét ellátó muszlim hatóság fülébe, akik felháborodottan tiltakoztak a mecsetek „aláásása” miatt. Bár utólag a feltárt járatot befalazták, Goren rabbi később azt állította, hogy meggyőződtek arról, hogy a titkos kamra, a Templom eredeti kincseit, köztük a frigyládát rejti.

A viták, találgatások nem értek véget. Talán sosem fognak. Egy biztos, azt a kérdést senki nem tette még fel, meg akarjuk e találni a frigyládát?

 

Írta:

Vodicska Tamás

Related posts

Leave a Comment