You are here
000 Film 

Agyas és agyatlan ajánló

Ami a tavalyi évnek a Ted második része volt ,az idén az Agyas és agyatlan, vagyis az évnek az a kretén vígjátéka, amit ilyen és olyan okokból egyszer meg kell nézni.

0000Sacha Baron Cohen munkásságát remélem keveseknek kell bemutatnom: Ali G, Borat, Brüno és a Diktátor korábbi megformálója ugyanis egyszerre tökéletesítette figuráival a médiahack intézményét, alkotott meg magának külön alteregókat, és hozott létre olyan vígjátékokat, amelyek hatást váltottak ki az emberekből. Nem pusztán arról van szó, hogy nevetni lehetett ezeken a műveken, vagy éppen nem lehetett kedvelni azokat, hanem abszolút rétegfilmmé váltak az alkotásai amelyeket csak imádni vagy gyűlölni lehetett. (Különösen azok hangvétele miatt.) Áldokumentarista stílusa miatt számomra kétségtelenül a középső két film volt a csúcs, és a Brüno polgárpukkasztó stílusa után szinte törvényszerű volt, hogy a Diktátorral már nem lehet megütni ugyanezt a szintet. Ez a visszalépés persze két okra is visszavezethető, egyrészt amit a műfajból ki lehetett hozni, azt Cohen mester megcsinálta másfelől azóta lett családja is, és nyilvánvalóan már kevésbé vállal el olyan jelenetet, amiért mondjuk homofób redneckek elől rendőri kísérettel kellene távoznia.

A film története egy mondatban összefoglalható: A brit titkosszolgálat egyik szuperkémje 25 év után találkozik infantilis testvérével, akinek köszönhetően gyilkosságba keveredik, és kénytelenek együtt menekülni a rosszfiúk elől.

A fent említett filmeknek a jellemzője volt ,hogy bár teljesen alpári stílusú humorral operáltak, mégis a filmekben megjelent egy jó nagy adag társadalomkritika, amely így komplex szórakozást nyújthatott a befogadó számára. Louis Letterier filmje éppen ezért tért el a Cohen sablontól, és hasonlít mondjuk a Tapló gázra, mint az Ali G-re, mivel a társadalomkritika visszaszorult, a tahó poénok viszont ugyanúgy megmaradtak. A film műfajának a kémparódiát is megnevezhetjük, és be kell vallani nem az akciójelenetek a film azon szegmensei, ahol kifogásaink lehetnek az Agyas és agyatlannal szemben. (Gondolok itt az FPS-ben leforgatott szcénára, vagy a filmben látható lövöldözésekre.)000
A film géppuska módjára próbálja szórni a poénokat, és ezek 80 százaléka szerintem be is talál egy átlagos nézőnél, ugyanakkor néhány jelenetnél már magunk sem hisszük el, hogy mit próbáltak meg nekünk humoros jelenetként eladni. Sok mindent elmond a film poénvilágáról, hogy az ember néhány képsornál nem tudja abbahagyni a röhögést, amely ösztönösen tör rá, hogy aztán elgondolkodjon, sőt el is szégyellje magát azon, hogy ő most tulajdonképpen min is derült olyan hatalmasat. (Az azóta már legendássá váló elefántos pillanatok eklatáns példái ennek az állításnak.)
Amit viszont nem értettem, az a drámai jelenetek túl erőltetése volt, egyrészt túlzásba is estek a használatukkal, másfelől viszont teljesen elütöttek a film világától.

00A humor másik szegmense egyébként a Cohen karaktere által is megszemélyesített futballhuligán sztereotípiára, valamint az ő alkoholista, rasszista, homofób, segélyen tengődő, white trashnek is nevezhető környezetére épül. (Van néhány jelenet, amely külön már-már dicsőíti is ezt az életformát.)Mondanom sem kell, hogy a film álomvilágban játszódik, hiszen olyan események történnek, meg, minthogy bérgyilkosokat intéznek el utcagyerekek, hírességek lesznek AIDS betegek egy lövöldözésben kifröccsenő vér miatt, vagy éppen a fent említett lumpenproliknak annyi pénze van, hogy Chilébe utazzanak a világbajnokság döntőjére. A vicces jelenetek többsége a lehető legteljesebb módon inkorrekt politikailag, így aztán aki nem tudott befogadni egy korábbi Cohen filmet sem, vagy vérzőszívű liberálisnak vallja magát, az kerülje el a mozit, mikro az Agyas és agyatlan van műsoron.
Sacha Baron Cohen teljes mértékben ellopta a show-t a többiek elől, és bár karaktere messze elmarad Borattól, vagy Brunotól mégis egyértelműen az általa játszott Nobby a film motorja. Partnere Mark Strong, aki egyébként remek színész jól hozza a titkos ügynök szerepét, ám nem tud sokat kezdeni ezzel a szereppel, és csak néhány szcéna erejéig tud méltó párja lenni társának. F Szerepet kapott még Isla Fisher és Penelope Cruz, de sem a valóságban Cohen feleségeként élő Fisher, sem pedig az Oscar díjas Cruz nem ad túl sokat a filmhez. (Utóbbinál egyébként meglepő, hogy ilyen szerepeket vállal mostanában.)

A film egy bizonyos rétegnek készült, és ők maximálisan élvezhetik is a látottakat, a többiek számára viszont kihagyható az Agyas és agyatlan.

Related posts

Leave a Comment