You are here
2 Ajánló Film 

Ajánlásunk tárgya: Éhezők viadala-Befejező rész

Sajnálatos módon korunk egyik legsikeresebb regénysorozatának zárlatát nem sikerült az eddig megszokott minőségben filmre adaptálni.

1A könyveket nem olvastam, ám a filmsorozatot kulcsfontosságúnak tartom filmtörténelmi szempontból is, tekintve, hogy legitimálta a „young adult” regényadaptációk műfaját. Az első rész egy bátor koncepcióval jelentkezett, amely bár ismert sablonokból építkezett, mégis újszerűként hatott. Egy évvel később a második epizódnak sikerült rátenni az elődre, hogy a aztán a tavalyi évben látott a „A kiválasztott” esetében mér kissé megkopjon a franchise ragyogása. Azt még valahogy el lehetett viselni, hogy anyagi szempontok alapján ketté vágták a harmadik epizódot, de elfelejtettek történet írni az első részhez. Sebaj mondhattuk magunknak, megvan az év egyik legütősebb filmjének felvezetése, és majd 2015-ben oda vág a befejező rész. No, személy szerint számomra még az előző fél epizód szintjét sem haladta meg a zárlat.

1 évet várhattunk arra, hogy Alma Coin beszéde után, vajon hogyan támnak a felkelők a Kapitólium ellenében, ám rögtön az első csatajelenetet elintézték nekünk 3 percben. A Panem jövőjét eldöntő ütközetekből a 100. percig szinte semmit nem látunk, a médiakritikai faktort gyakorlatilag 0-ra redukálták a készítők. És mit kapunk ezek helyett: Katniss (számunkra is) idegfeszítő vívódását, hogy melyik srácot is választja a végén. Na jó, kapunk még egy némi izgalommal, és semmilyen drámával járó vonulást Katniss és társai részéről. (Konkrétan semmilyen hatást nem gyakorolt rám, mikor elhullott egy-egy korábbi részben megismert mellékszereplő.) Az egész széria csúcspontjának ígérkező fordulatot is három másodperc alatt is ki lehet találni körülbelül a 8. percben, mint ahogyan a drámaiságot is nélkülözi a hősnő végső tragédiája. A lezárás azonban betetőzése volt az egész filmnek, hiszen a széria nemcsak, hogy átlépte a giccs küszöbét, de egy „utóbbi évek egyik legméltatlanabb lezárása” díjra is pályázhatna. És sajnos nemcsak itt érezni, hogy az alkotók átestek a lő túloldalára: A film műfaját néhol szinte lehetetlen besorolni, mivel ez egy teljes értékű akciófilm mellett romantikus drámaként is funkcionálni akart, nem is beszélve a horrorisztikusnak szánt (ám hatásvadásznak tűnő jelenetekről)

3Ami viszont nagyon is tetszik a legújabb Éhezők viadalában, az annyi, hogy végre árnyalják a lázadók jellemét is. (Elég csak a mészárolós jelentre, vagy  az egyik hős szerepére gondolni. Valamint nem szabad elfelejteni, hogy az egyik szereplőn keresztül vitték át azt az üzenetet, hogy milyen könnyű is a diktatúra letéteményeséből a demokrácia képviselőjévé válni.)
Ezeken túl még néhány hatásos jelenetet tudnék megnevezni, valamint a színészi játék sem kopott semmit az utóbbi három részhez képest.

Jennifer Lawrence, egyértelműen most volt a legerősebb a karakterét illetően, játékát beilleszthetjük pályája legjobbjai közé. (De azért ne a Joy vagy a Napos oldal szintjét várjuk.) Liam Hemsworth és Josh Hutcherson is végre nem csak azért voltak a vásznon, hogy jól mutassanak, hanem színészileg is produkáltak valamit. Philip Seymour Hoffman utolsó alakítása mindenképen méltó volt a színész korábbi munkáihoz, de a show-t Julianne Moore és Donald Sutherland vitték. A tavaly Oscar díjjal jutalmazott színésznő karakterábrázolásában egy hideg ám határozott nőt formál meg, akiben azonban lappang a kegyetlenség, 4és Moore ezt tökéletesen hozza elénk, a veterán színészóriást pedig ismét élmény volt látni egy ennyire gyűlöletes szerepben. Amit kicsit sajnálok, az annyi, hogy Haymitch karaktere teljesen háttérbe szorult. (Woody Harrelsont különösen kedvelem.)

Összességében bármennyire is középszerű lett ez a film, egy példát mindenképen érdemes tenni vele annak aki látta a korábbi részeket, rajongók pedig már nyilvánvalóan látták az aktuális részt.

10/5,5

Related posts

Leave a Comment