You are here
kötéltánc Film 

Ajánlásunk tárgya: Kötéltánc

Philippe Petit a 60-as évek végén azt a célt tűzte ki maga elé, hogy mindenféle biztosítás nélkül, egy drótkötélen átsétál a World Trade Center két tornya között. Robert Zemeckis pedig úgy gondolta, hogy ez a cselekedet megérdemel egy külön filmet.

kötéltáncÚgy gondolom, hogy az elmebetegeknek van egy szerethető alfaja, amelyek szórakoztatás szempontjából mindenképpen közhasznúak. Ezek az emberek akik azáltal mutatják meg, hogy mennyire nincsen határa a teljesítménynek, hogy felmásznak 8848 méter magasra, bázisugrást hajtanak vége a világűrből, vagy éppen 450 méter magasban egyensúlyoznak egy drótkötélen.
Petit története pontosan ebbe a kategóriába tartozik, és számomra nem is kérdés, hogy a figura egy imádni valóan beteg tettet hajtott végre. Láttam interjúkat a valódi kötéltáncossal, és véleményem szerint a film tökéletesen ragadja meg a figura jellemét.
Egy arrogáns, önző valakiről beszélünk, aki magát művészként aposztrofálja, mikor véghezviszi önmagának, valamint az erre fogékonyaknak szánt performanszait.
Tény, hogy a felkészülés során csak azzal kell törődnie az embernek, hogy véghezvigye a mutatványát, ám ahogyan a beszámolókból valamint a filmből is kiderült az artista nem igazán törődött azzal, hogy a többiek börtönbe kerülhetnek miatta.

kötéltáncA főhős ennek megfelelően nem túl szimpatikus jellem, és Joseph-Gordon Levitt éppen itt ragadta meg a karaktert. Christopher Nolan egyik kedvenc színésze tökéletes volt a főszerepre, hiszen minden egyes arcrezdülése jól adja vissza a karakter világhoz való viszonyát. Ugye maga a karakter francia,ezért is bravúros a főszereplő színészi munkája mivel törzsgyökeres New York-iként formált meg egy olyan szerepet, amelyben „franciább a franciánál”. Mivel a film rá fókuszál, valamint ő is kiválóan teljesít valamennyi mellékszereplőt elhomályosítja. Egyedül a mentorát alakító (A mester-tanítvány viszony remekül lett kezelve.) Sir Ben KIngsley tudott kilépni Levitt árnyékából.
A film másik nagy erőssége, hogy Zemeckis ezúttal is állandó alkotótársára, Allen Silvestrire bízta a filmzene megírását. A rendezőt nagyon kedvelem, de szerintem ez inkább egy jó iparos munka volt a részéről, mintsem a filmográfiája korábbi munkáihoz mérhető remekmű.

kötéltáncA cselekmény három részre osztható: A felvezetésre, a mutatvány előkészítésére, valamint az előadás végrehajtására. A felvezetés sajnos unalmas és elcsépelt lett, a komikus jelenetekkel ellátott felvezetésen viszont remekül szórakoztam. A preformansz viszont még úgy is roppant nagy fezsültséget adott át a mozivásznon keresztül, hogy tudatában voltam, hogy Philippe még 15 évvel ezelőtt is hódolt „művészetének”. A kötélen való séta körülbelül 25 percet jelent a film idejéből, és ennek a 90 százaléka bizony ténylegesen lebilincselő. (Nagy probléma azonban, hogy ezt a zseniális jelenetet egy annyira művi mozzanattal zárták le, hogy az valami idegesítő.)
Mivel nem látom rendesen a 3D-t, így a sima 2 dimenziós előadásra váltottam jegyet, de még így is elmondhatom, hogy a film egyes jelenetei bizony némi szédülést okoznak egy magamfajta tériszonyos számára. (Rosszullét azért nem volt.)
Maga a film az átlagosnál egy picit jobb, ám maga az előadás miatt (No meg a főszereplő alakítása miatt.), úgy gondolom, hogy érdemes volt jegyet váltani rá. Személy szerint nem kedvelem azokat a filmeket, amelyek a látványukkal próbálnak becsalogatni a moziba, de inkább ilyen látványfilmekre ülök be,mint valami agyatlan akcióorgiára.

10/6,5

További infó:

http://www.port.hu/koteltanc_the_walk/pls/w/films.film_page?i_film_id=159506

Related posts

Leave a Comment