You are here
Scarface Ajánló Film 

Al Pacino 75 éves: A sebhelyesarcú filmajánló

Április 25-én ünnepelte 75. születésnapját korunk egyik, ha nem a legnagyobb színésze Al Pacino. A Keresztapával világhírűvé váló színészóriás az elmúlt 4 évtized során számtalan csodálatos alakítást mutatott be nekünk, egészen nagyszerű filmekben. Filmográfiájának minimum a 80 százaléka érdemes a megtekintésre, de e sorok írójára egyértelműen a Sebhelyesarcú című film tette a legnagyobb hatást.

Brian De Palma 1983-as gengszterfilmje tulajdonképpen egy remake, hiszen a 30-as években már készült egy Sebhelyesarcú film, amely korának nagy klasszikusa volt. (Bár az eredeti is jó film, véleményem szerint a remake nagyobb filmélményt jelent.) A film az 1980-as évek elejének Amerikájában játszódik, mikor is kubai bevándorlók tízezrei lepték el az USA-t ám a bevándorlók többsége egykori fegyenc volt. Ebben az időszakban élte virágkorát a kokain, amelynek csempészete szinte kizárólag a Latin Amerikai bűnszövetkezetek kezében összpontosult. Scarface3
A történet középpontjában is egy kubai bevándorló áll, Tony Montana, aki 1980-ban emigrál Amerikába, és az ő karrierjét követhetjük végig a” banánhajóból” való kiszállásától egészen addig, amíg ő lesz Miami első számú drogbárója.
Montana nem pszichopata, de erősen pszichotikus személyiség, vannak elvei, de mindenképpen a ranglétra csúcsára akar kerülni, és ezért bármire képes. Felfutása azért is lehetséges, mert ő az aki meg mer tenni olyan dolgokat, amelytől más viszolyog, és tulajdonképpen a benne lévő állatiasság repíti a csúcsra. (Például számára nem akadály megülni egy embert a nyílt utcán, vagy lelőni egy rendőrnyomozót, ha az korrupt volt.)
Egymaga szervezi meg a saját kartelljét, amelybe ugyan barátait is beveszi, de csakis magában bízik. (Barátainál jobban szereti a pénzt, és a kokaint.)
A Sebhelyesarcú egy karrierfilm, hiszen a hős itt is feljut a csúcsra, ám onnan hamar zuhanórepülésbe kezd. Míg a csúcsra ér Montana mindenkin átgázol, mikor a csúcson van, nem tudja értékelni szeretteit, de mikor lezuhan akkor látjuk meg az igazi arcát, és válik egyértelműen pozitív szereplővé.
A film kulcsjelenete, mikor fel kellene robbantania egy autót, amelyben egy ENSZ vezető ül, ám ő ezt nem teszi meg, mivel az autóban nők és gyermekek is ülnek. Ez a jelenet a film második órájában jön el, és a néző addig megvan győződve róla, hogy Montana pszichopata, és ekkor derül ki, hogy erről szó sincs, sőt igenis komoly elvei vannak. (Már csak ezért is irritáló mikor azt a rapszöveget hallom, hogy a „Sebhelyesarcú hozzám képest szent lélek!.mivel az ilyen kijelentésekkel a szerzők magukat járatják le.”)
A főszereplő jellemfejlődéséhez hozzájárul a többi karakterrel való kapcsolata is: Hiába szereti feleségét, egyszerűen nem tud vele emberi módon kommunikálni, így a nő el is hagyja. Legjobb barátját úgy szereti mint a testvérét, ám a film végén drámai fordulatot vesz a kapcsolatuk. ( Nem szeretném lelőni, hogy mi lesz, de senki se számítson egy túl jelentős dologra, ami miatt megváltozik a kapcsolatuk.) Édesanyja gyűlöli, mondván a fiából egy bűnöző lett,ő pedig egyszerűen pénzen próbálja megvenni az anyai szeretet, mivel más nyelvet nem igazán írt a gengszterek között.

AFYT0C AL PACINO ist Scarface Tony Montana Box
AFYT0C AL PACINO ist Scarface Tony Montana Box

A húgával való viszonya viszont mindennél érdekesebb: Közte illetve a tinédzser korú Gina között minimum 15 év korkülönbség van, és mindennél jobban szereti a húgát, egyszerűen már azt sem bírja elviselni, ha más hozzáér a testvéréhez. Bár nincs kimondva, hogy kívánja Ginát, tekintete, mikor ilyen képsorokat látunk, valamint a vészjósló zene ezt jelzi. (1983-ban azért elég bártor dolog volt egy ilyen témát ábrázolni.)

A forgatókönyvet Oliver Stone írta, és én bevallom őszintén őt sokkal nagyobb szkriptírónak tartom, mint amilyen rendező. A cselekmény valósággal maximum fordulatszámon pörög, egyetlen perc üresjárata sincs benne, és valósággal beszippantja a nézőt. Ha a Ponyvaregény a 90-es évek reprezentánsa, akkor a Scarface a 80-as évek bűnözői világát mutatja be kíméletlenül realisztikusan.
1983-ig kevés olyan gengszterfilm készült, amely ne romantizálta volna, a maffiát, itt viszont a kegyetlenül brutális jelenetek mellé, még nemcsak, hogy primitívnek nevezhető maffiózókat, de hihetetlenül mocskos beszédet is kapunk, mintegy jelezvén az új évezred alvilágának előszelét.
A kíméletlen jelenetek között abszolút kiemelkedik a legendás finálé, amelynél jobb befejezés nem is születhetett volna ehhez a Scarfaceként megcímzett adrenalin bombához.
Brian De Palma a gengszterfilmek történelmének egyik legjobb rendezője, (Aki legyőzte Al Caponét, Carlito útja-szintén Al Pacinoval.). de ki merem jeleneteni, hogy ezt a rendezői teljesítményét azóta sem ugrotta meg.

Scarface4Stone forgatókönyve mellett fontos beszélni a filmzenéről is: A film közben elhangzó dalok az évtized elejének stílusát adják vissza tökéletes módon. (A zenei világban főként a glam rock műfaja dominál.) Ezek a zenei szólamok azonban eltörpülnek Giorgio Moroder filmzenéjéhez képest. Moroder, aki olyan kultikus filmekhez írt zenét, mint a Top Gun vagy a Flashdance, elmondása szerint egy operaként képzelte maga elé Tony Montana kálváriáját, és ezt az operajelleget érezni a film főtémájában is.
Úgy gondolom, hogy a Sebhelyesarcú legnagyobb erénye a színészi játék, amely tökéletessé teszi a filmet. A szinte ismeretlen Steven Bauer alakítja Tony legjobb barátját Mannyt. Ez a karakter a 80-as évek tipikus férfiarchetípusa, aki sikeres akar lenni, állandóan bulizni, és nőzni akar, de mindezt kevés erőráfordítással akarja elérni. Gengszter ugyan, akit látunk embert ölni, de mégis ő a legérzőbb karakter Montana bandájában. A szerepet eredetileg John Travolta kapta volna, de véleményem szerint Bauer kiváló alakítását nem tudta volna felülmúlni.
Tony egykori főnökét Franket Robert Loggia játszotta, a színész számára jutalomjáték volt ezt a gerinctelen és elvtelen gazembert megformálni. Tony szerelmét, Elvirát a fiatal (és gyönyörű) Michelle Pfeiffer keltette életre, akinek ezzel a filmmel indult be igazán a karrierje. Bár a cselekmény Tony karakterfejlődésére fókuszál, ő is átmegy némi változáson, hiszen még a film első felében egy kitartott és kissé öntelt nőt látunk, addig a végére megembereli magát annyira, hogy nemet mondjon a fényűzésre, egy normális élet reményében. Az itt felsorolt színészek mind kiváló alakítást nyújtottak, de valaki elhomályosította valamennyiket.

Ki merem jelenteni, hogy ez Al Pacino legnagyszerűbb alakítása. Ha van olyan műfaj, amiben Pacino a legjobb, akkor az a gengszterfilm (Robert De Niro hiába játszott valamennyi nagy gengszterfilmrendező keze alatt, a filmművészet ezen komponensében Pacino szerintem erősebben teljesített.) A Keresztapa trilógiában is egy jellemfejlődést láthatunk, amely bemutatja, hogyan si válik egy értelmiségi fiatalemberből, lelkiismeretlen testvérgyilkos, majd megtört öregember, a Carlito útjában megmutatja, hogyan próbál kiszállni valaki az alvilágból, itt viszont egészen mást látunk. Tony Montana nemhogy nem értelmiségi, de rá igaz az a közhely, hogy az utca nevelte föl: Fiatalkorától fogva bűnben élt, és hatalomvágya nyomot hagyott rajta, az utca pedig egy kegyetlen állattá Scarfaceváltoztatta, és Pacino ezt az állatott tökéletesen testesíti meg. A művész színészetének legerősebb pontja, mikor enyhén túljátszik egy szerepet, itt ez a jelenség tökéletesen jelenik meg, és nagyszerűen passzol is a karakterhez. Komplett színész arzenálját bevetette, és olyannyira beleélte magát a szerepbe, hogy néhány jelenetben rá se ismerünk a színészre. (Különösen a fináléban.) Ő a film igazi lelke, nélküle a tizedét nem érné az egész projekt, ez tulajdonképpen az ő egyszemélyes show műsora.
Ő volt az a színész, akit viszonylag későn jutalmaztak Oscar díjjal, mert nem „díj kompatibilis” filmekben játszott, és véleményem szerint nagyobb botrány, hogy ezért az alakításáért még csak nem is jelölték.

Tökéletes gengszterfilm, időtálló szórakozás,amelyet mindenkinek látni kell legalább egyszer az életében.
10/10

Related posts

Leave a Comment