You are here
2 Sport 

Bayern München szezonértékelő: 1. rész

A Bayern München történelme 26. bajnoki címével, és 18. kupagyőzelmével ért véget az idei német futballszezon, és bár a BL trófea idén sem jött össze a bajoroknak,mégis kijelenthető, hogy kevés jobban sikerült idényt láthattunk a müncheni csapat történelmében. Szezonértékelő cikksorozatunk első részében, a szezon „legjeit” gyűjteném össze. A lista természetesen szubjektív.

1Legszebb győzelem: A csapat ősszel sorjázta a kiütéses győzelmeket, számomra azonban mégis kiemelkedik egyetlen mérkőzés ezek közül. Mindig nagy öröm, ha a csapat legyőzi a legnagyobb riválist, ám Müllerék az ősszel gyakorlatilag eltiporták a Borussia Dortmundot. Tény, hogy a végül ezüstéremig jutó sárga-feketék több kulcsembere sem játszhatott azon a meccsen küzdöttek, de a Thomas Müller, Robert Lewandowski és Jerome Boateng által vezérelt müncheni gépezet olyan formában játszott, hogy gyakorlatilag bármilyen esetben eltiporta volna az ősi riválist. Azon az októberi délutánon egy életre szóló élménnyel lettek gazdagabbak a világ Bayern München szurkolói.

2Legjobb mérkőzés: Itt már valamivel könnyebb a dolgom a választást illetően, hiszen számomra a Juventus elleni párharc visszavágója volt maga a „mérkőzés”. A két sztárcsapat már az első mérkőzésen is brillírozott a BL nyolcaddöntőben, de a második mérkőzésnek ott van a helye a futballtörténelemben. 120 perc alatt az ember mindent érzett, a dühtől elkezdve a reménytelenségen át, a végül győzelmet hozó eufóriáig. A csapat gyakorlatilag a kiesés szélére került az első 50 perc után, hogy aztán, az utolsó szalmaszálba kapaszkodva, végül előbb kiegyenlítsen, majd a hosszabbításban felülkerekedjen nagyszerűen játszó ellenfelén. Örülök, hogy megérhettem egy ilyen meccset is.

Legrosszabb vereség: Lehetne mondani az Atletico elleni odavágót, vagy a Mainz elleni vereséget is, ám ezeken a találkozókon a csapat jobban játszva kapott ki, ugyanúgy, ahogyan az Arsenal ellen is a BL csoportkörben. Volt azonban egy mérkőzés, amely felért egy arcul csapással: Decemberben semmi sem mutatott arra, hogy az egyébként remek sorozatot futó csapat beleszalad egy 3:1-es vereségbe a Borussia Mönchengladbach otthonában, és teszi mindezt gyenge játékkal, úgyhogy a végül kiesőjelöltből, BL indulóvá avanzsáló hazaiak 12 perc alatt kvázi akkor gyalogoltak át a védelmen, amikor akartak. A meccs pozitívuma annyi volt, hogy Franck Ribery 9 hónap után visszatérhetett, és még gólt is lőtt.

3Legszomorúbb pillanat:Ide nem egy vereséget írnék, mivel a Bajnokok ligája elődöntő visszavágóján a csapat hősként bukott el, úgy, hogy mindent megtettek a játékosok, és éppen ezért nem szomorkodtam, hogy Pep Guardiola BL trófea nélkül zárja müncheni karrierjét. Akkor viszont tényleg érezni lehetett a gyászhangulatot a csapat körül, mikor Bastian Schweinsteiger bejelentette távozását. Aznap tartották a csapat bemutatását, és az egész stadion gyakorlatilag síri csöndben volt, olyannyira nem tudott mit kezdeni a Fussballgott távozásával.

Legjobb kapusteljesítmény: A tavalyi két parádés szerepléssel ellentétben ezúttal nem tudok egy meccset kiemelni Manuel Neuer parádés összteljesítményéből, de ha választani kellene,akkor a kupadöntőt mondanám a hárított büntető miatt.

Legjobb egyéni teljesítmény: Ez nem lehet más, Robert Lewandowski világrekordot jelentő mesterötöse 9 perc alatt a Wolfsburg elleni őszi mérkőzésen.

4A legjobb új igazolás: Douglas Costa 30 millió Euróért való leigazolását kevesen értettük, hiszen a brazil szélső ugyan nem volt ismeretlen játékos, de mégsem volt egy kiforrott klasszis. Ősszel aztán tátva maradt a szánk Costa produkciójától, hiszen számtalan mérkőzésen volt ő a csapat legjobbja, és legalább egy tucat gólpasszal segítette a csapatot. Tavasszal aztán a formája alaposan visszaesett, és csak a szezon végére kezdett el javulni a teljesítménye. A szezon slusszpoénját aztán mégis csak ő adta meg a Borussia Dortmund ellen belőtt utolsó büntetőjével. A kategória egyébként roppant nehéz kérdésnek bizonyult számomra, mivel Arturo Vidal, Joshua Kimmich és Kingsley Coman is remekelt a szezon egyes periódusaiban, és róluk is elmondható, hogy főnyereményként szolgáltak a csapat számára.

A szezon legszebb gólja: Thomas Müller Darmstadt elleni ollózós gólját választottam, a sok szépségdíjas találat közül.

A szezon legszebb pillanata: Mikor Philipp Lahm átadta a lehetőséget Pepp Guardiolának, hogy a mester vegye át elsőként a DFB kupát. Ez mindenképpen egy nemes, és jelzésértékű gesztus volt.

A szezon legjobb fiatal játékosa: Itt is haboztam, hogy Joshua Kimmich vagy Kingsley Coman mellé tegyem-e a voksomat, de végül a német tehetség mellett döntöttem, mivel az övét átütőbb berobbanásnak érzem. (A francia azért mégiscsak már túl volt egy BL döntőn, Kimmichnek pedig még Bundesliga meccse sem volt augusztusig.) A fiatal játékos merész ígérettel érkezett a csapathoz, mondván ha kell Schweinsteiger ellen is megküzd a csapatba kerülésért, és bár a Fussballgottal nem tudott összecsapni, állítom, hogy felvette volna a versenyt Schweinivel szemben is. Ősszel a középpályán, tavasszal a védelemben muzsikált remekül, és bár akadtak hibái (kihagyott büntető a fináléban, eladott labdák), mégis a csapat egyik legstabilabb játékosa lett a szezon végére. Nem véletlen, hogy már tagja a nagyválogatott keretének.

2015A szezon legjobb játékosa: Itt is elgondolkodik az ember, hiszen Thomas Müller mégiscsak sorsdöntő büntetőt hagyott ki, és nem volt olyan stabil, mint tavaly, Jeroeme Boateng és Javi Martinez hiába játszottak bombaformában, ha mindketten hosszú ideig sérültek voltak, Douglas Costa tavaszát már említettem, és Lewandowski is hiába rugdosta a gólokat, néha el-el tűnt a mezőnyben. Döntésem végül Philipp Lahmra esett, mégpedig azért, mert a kapitány roppant stabil teljesítménnyel focizta végig az elmúlt 9 hónapot, mégpedig olyan formában, amilyenben a világbajnokság óta nem láttuk játszani.

A cikksorozat pénteken folytatódik, a játékosok értékelésével.

Related posts

Leave a Comment