You are here
csobánc Ajánló Anno Life Non-stop Tapolca Vidék 

Csobánc vára: egy középkori vár tündöklése és bukása

IMG_20160228_113830
Csobánc várának első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester. Az építkezést vélhetően az 1250-es években kezdték meg, de az 1270-es esztendőkben, mint kész vár kerül említésre a korai oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig.

Csobánc vára: egy középkori vár tündöklése és bukása

IMG_20160228_120828

1490-ben mint a legtöbb magyar várat ezt is elérte a háború szele, mikor Mátyás király halálát követően Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Kinizsi Pál utasítására kezdték el erődítését a várnak. Az építkezéseket Leányfalusi Ágoston várnagy irányította.

1541-ben Buda török kézre került így Csobánc is végvári szerepet töltött be, s mint a győri generálátushoz, a Duna-Balatonközi Főkapitánysághoz tartozó véghely őrizte a két világbirodalom aHabsburg és az Oszmán-török impérium új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott.

Csobánc ura és kapitánya ez időtájt rátóti Gyulaffy László, aki az akkori kornak ismert végvidéki lovastisztje, győzhetetlen bajvívója, Veszprém vára 1566. évi ostromának hőse volt. 

IMG_20160228_114957

1561-ben a vár stratégiai szempontból jelentősen megváltozott, amikor a szomszédban lévő Hegyesd vára török kézre került. A következő év tavaszán Csobáncból indultak a sikeresen megvívott visszafoglalásra vonuló egyesített dunántúli végvári és vármegyei hadak. Még az ostrom előtt Gyulaffy László párviadalban végzett Bajazid vajdával, Hegyesd török parancsnokával.

A törökök többször is ostrom alávették a várat, de soha nem tudták elfoglalni.  A harcok szünetében a reneszánsz iskolázottságú kőfaragó mesterek díszítették a lakópalota és az öregtorony komor épületeit és vitézi énekek csendültek fel alkalmanként a vándor lantosok révén.

IMG_20160228_120905

Az 1600-as évek sem voltak kevésbé mozgalmasak. 1664-ben a vár alatt vonult el a Szentgothárdnál vesztes csatát vívó török haderő, soraiban Evlia Cselebi történetíró-világutazóval, aki műveiben említést is tesz Csobáncról.

A vár 1669-ben vásárlás útján a herceg Esterházy-családhoz került. Az 1690-es években Csobáncban katonáskodott, mint a várőrség tisztje Béri Balogh Ádám, a Rákóczi-szabadságharc később legendás hírű brigadérosa. Ugyanebben az időszakban farádi Vörös Pál Csobánc kapitánya, kinek skót pallosa ma a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményének jeles darabja.

csobánc

A török kiűzése után a vár a vár a bécsi Udvari Haditanács által lerombolásra ítélt várak közé sorolták, de ezt a Rákóczi-szabadságharc kirobbanása késleltette. Csobáncban 1705-ig labanc kézen volt, kiktől Domonkos Ferenc és Kisfaludy László kuruc ezredesek csapatai foglalták vissza.

A vár egyik legtündöklőbb napja 1707. február 25.-e, amikor az történt, hogy az Erdélyből Jean-Louis Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várban Szász Márton kuruc vice hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget.

csobánc

Az osztrák, német, dán, szerb és labanc-magyar ostromlók mintegy négyszáz főt vesztettek, köztük 52 tisztet és az osztagot vezénylő Kreutz ezredest.

A hős védők gróf Bercsényi Miklóstól nyertek dicsérő elismerést.

A kuruc harcok végeztével 1709-ben császári kézre került és elkerülhetetlen volt, hogy végül felrobbantsák és lerombolják.

Ezek után a vár hosszú évekig gazdátlanul az időjárás viszonytagságainak kitéve állapota romlott. Kisfaludy Sándor irodalmi, Rómer Flóris és Thaly Kálmán történeti-régészeti munkásságának köszönhető az, hogy fenn maradt az utókor számára. Hírnevét Jókai, Eötvös Károly, Békefi Remig, Sági János és még sokan mások öregbítették.

1953-ban régészeti ásatások és állagmegóvási munkálatok indultak a várban, 1957 óta pedig domborműves emléktábla őrzi a kuruc várvédők emlékét a lakótorony falán. 

csobánc

Forrás:

http://www.csobancvar.hu/magyar/oldalak/a_var_tortenete/

További infók:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csob%C3%A1nc_v%C3%A1ra

Related posts

Leave a Comment