You are here
16651836_1422112824488004_337868216_n Non-stop Tapolca 

Gulág-emlékév kapcsán emléktáblát avattak Ajka-Padragkúton.

Mintegy 800 ezer magyart hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba a második világháború végén és utána. A Gulág-emlékév országos célja, hogy minden érintett településen legyenek megemlékezések az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával.

Az úgynevezett málenkij robot – kis munka – évekig, akár egy évtizedig is eltarthatott a szovjet munkatáborokban. Az elhurcoltak negyede soha többé nem tért haza, mintegy kétszázötvenezren vesztették életüket a nélkülözések, a kényszermunka, az éhezés miatt és kivégzések során. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve, azaz a Gulág-emlékév során eddig 366 pályázatra 223 millió forintot osztottak ki, köztük a Civil Fórum Padragkútért egyesület pályázata is támogatásban részesült.

A támogatott ajkai projekt keretein belül rendezett megemlékezésen a civil szervezet vezetői, önkormányzati képviselők és meghívott vendégek meghallgatták Dr. Kovács Kálmán történész és Szabó Jenőné amatőr helytörténész, nyugdíjas tanító előadását a Csékútról és Padragkútról a mai Ajka-Padragkútról a Szovjetunióba elhurcolt politikai foglyok és kényszermunkásokról tartott előadását, melyet a Jubiláte Női Kar által előadott dalbetétek színesítettek.

A helytörténeti és történelmi visszatekintés után a padragkúti művelődési ház falán lévő GULAG emléktábla előtt Fenyvesi Zoltán a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke mondta el, hogy meghatottan áll itt, nem azért, mert történelem tanárként még élvezettel hallgatta volna az előadást, hanem azért, mert olyan családból származik ahol szintén volt olyan személy, aki megjárt a a GULAGOT.

Nagyapja ajkarendeki svábként 6 évig élvezte a kommunista rezsim vendégszeretetét a Szovjetunióban, hadifogolyként Voronyezsben majd Kirovobadban a Kaukázus vidékén útépítéseken robotolt. Mivel egy téli cementszállításkor a nagyapja füle tele ment cementtel és begyulladt, meg kellett tábori körülmények között műteni, ami miatt az élete megmenekült, de a hallását elvesztette.

Élve került haza 550.000 sorstársával együtt, akiknek szerencséje volt. Nem úgy, mint annak a 250.000 magyarnak, akik sajnos ott maradtak örökre és életüket vesztették a GULAG-on. De hogy milyen volt ez a rendszer – tette fel a kérdést Fenyvesi Zoltán – mutatja, hogy miután nagyapját a rezsim haza hozta, nem engedték egyből haza a családjához, hanem 1949 és 1951 között fel hizlalták őt és társait, majd Rákosi születésnapjára engedték végleg haza őket. Ezt követően minden vasárnap – mise után – le kellett jelentkezniük a rendőrségen bár 1956 után már sokan nem mentek be többet a rendőrségre és nem is keresték később már őket.

De miért is fontos a mai rendezvény – tette fel a kérdést Fenyvesi Zoltán – az emléktábla miatt, ugyanis az elhangzott nagyszerű előadások feledésbe mennek, de az emléktábla nem megy feledésbe. Azért fontos ez a tábla, mert akik itt elmennek – padragiak, csékútiak – és ide pillantanak látják, hogy milyen is volt ez a rendszer. Mi a különbség a gazember és a hős között, az áldozatok és a gazemberek között, akik élvezték annak a rendszernek az előnyeit. Fontos nekünk, fiataloknak – mondta Fenyvesi Zoltán – hogy elmondjuk a következő generációknak, hogy voltak olyanok, akik megszenvedték ezt a rendszert, annak ellenére, hogy vannak még, akik nosztalgiával tekintenek ma is a kommunista régi rendszerre. De tudnunk kell, hogy ki az áldozat és ki a gazember, mert áldozatok és gazemberek még ma is vannak közöttünk. Álljon itt ez a tábla és emlékeztessen mindenkit arra, hogy ma is köztünk vannak az hősök és az áldozatok, akik egyre idősebbek és sajnos vannak még mai is köztünk gazemberek is.

Az emléktáblát mely örök mementót állít az elhurcolt 10 helyi civil megpróbáltatásainak, az ünnep köszöntő után Fenyvesi Zoltán a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke leplezte le a városrész önkormányzati képviselőjével, Puskás Károllyal és a Civil Fórum Padragkútért Egyesület elnökével, Róka Józseffel.

 

Related posts

Leave a Comment