You are here
Alexander Rossi (Fotó: IndyCar) Hírek Sport 

IndyCar: Alexander Rossi nyerte a 100. Indy 500-at

Alexander Rossi (Fotó: IndyCar)
Alexander Rossi (Fotó: IndyCar)

Nagyon izgalmas versenyt hozott az indianapolisi 500 mérföldes centenáriuma, ahol az utolsó körig nyílt csata zajlott a pilóták között a diadalért – végül az újonc amerikai húzta be a diadalt.

Még el sem kezdődött a centenáriumi Indy 500-as, a húsz évvel ezelőtti győztes Buddy Lazier már a pitben várta szerelőit, hogy aztán hosszú körökig ki se dugja orrát a pályára. A pole-ból induló James Hinchcliffe a zöld zászló után meg tudta tartani a vezetést, de aztán körökön keresztül egymást szórakoztatták Ryan Hunter-Reay-jel, hiszen az egyik körben a kanadai, a következőben pedig a 2014-es győztes hajtott az élen.

A mezőny simán eljött a rajttól (igaz, Gabby Chaves és Alex Tagliani majdnem összeakadt), és a verseny kezdő szakaszát kisebb-nagyobb helycserék jellemezték. A kiállások első sorozata a 28. körben kezdődött el: Hunter-Reay és Hinchcliffe együtt jött a pitbe, de a kanadai cseréje üzemanyagtöltő-cső miatt túl sokáig tartott, így amikor letisztult a kép, a hatodik helyre esett vissza. A vezető helyen haladó amerikai így lélegzetvételnyi előnyhöz jutott Townsend Bell és Josef Newgarden előtt – Indy-mértékkel mérve a másfél másodperc itt pontosan ezt jelenti.

Negyven kör után Bell akcióba lendült, és átvette a vezetést, miközben a bajnokság vezetője, Simon Pagenaud szépen fellopakodott a 4. helyre. Az Indy 500 első sárga zászlós szakasza a 47. körben jött el egy pályán heverő alkatrész miatt, ami alkalmat adott a mezőny számára a második cseresorozat végrehajtására. Hunter-Reay átvette a vezetést, Pagenaud pedig fel tudott ugrani mögé, ahogyan Hinchcliffe is előrelépett egy pozíciót Carlos Munoz kárára.

A pitről kifelé hajtva Will Power megpróbálta leszorítani Tony Kanaant, és a falhoz lökte a brazilt – manőverét el is kezdte vizsgálni a versenybíróság. Az eredmény már a pace car mögött megszületett: a széria 2014-es bajnokát a mezőny végére száműzték. A Penske úgy döntött, hogy ha már lúd legyen kövér, ezért ismét kihívták az ausztrált, hogy csurig töltve hajthasson a többiek után.

Pagenaud második helye egészen a restartig tartott (54. kör), hiszen az egyes kanyarban Bell és Newgarden is elment mellette – kívülről és belülről előzve a franciát! A bajnoki éllovas megingását többen is kihasználták, aki két körön belül egészen a kilencedik pozícióig esett vissza. Az adok-kapokkal Hinchcliffe nyerte a legnagyobbat, hiszen a 60. körre már átvette a vezetést Hunter-Reaytől.

A 64. körben megtörtént a verseny első balesete, viszont attól, akitől a legkevésbé vártuk volna: az Indy 500 tavalyi győztese, Juan Pablo Montoya a pálya kettes kanyarjában vágta oda autóját, amely úgy megsérült, hogy nem tudta folytatni a jubileumi viadalt. A sárga alatt a korábban feltankolt Will Power nem adta kiállásra a fejét, így átvette a vezetést, mögé pedig Hinchcliffe, Hunter-Reay, Helio Castroneves és Townsend Bell zárkózott fel.

Montoya balesete:

A mezőny a 71. körben megkapta az újraindítást jelző zöld zászlót, de a versenybíróság azonnal visszarántotta a pilótákat, ugyanis arra számítottak, hogy a Brickyard felett tornyosuló esőfelhők beleszólhatnak a verseny alakulásába. Ami a visszarántást illeti: Ez különösen Simon Pagenaud-t érintette fájón, akit visszaesett a mezőny végére, mert pit lane-en áthajtásos büntetést kapott veszélyes kiengedés miatt. A 76. körben végre valóban útnak eredhettek pilóták, Will Power pedig nem tudta sokáig tartani éllovas pozícióját – az első négy helyre rögvest felzárkózott a versenyen addig brillírozó Hinchcliffe, Hunter-Reay, Bell és Newgarden alkotta kvartett.

A 90. körre a kiállások alatt nagyot nyerő Helio Castroneves vette át a vezetést, először a verseny során – a háromszoros Indy-győztes aztán oda-vissza játszmába kezdett Hinchcliffe-fel, egészen addig, amíg az egyes kanyarban Sage Karam óriási tempóval vágódott a falnak. Az amerikai Townsend Bell-lel viaskodott, miután mindketten megelőzték Newgardent, és minimális kontaktjuk éppen elég volt ahhoz, hogy a lendületből kiesett Karam odavágja – autója a kettes kanyar után állt meg teljesen, de szerencsére saját lábán szállt ki az autóból.

Karam balesete:

A baleset természetesen életbe léptette a sárga zászlót, mely alatt újból cserélt a mezőny – ideiglenesen Bryan Clauson vette át a vezetést (Az a Clauson, aki több mint 200 versenyen akar indulni idén). Időközben féltávhoz érkezett a verseny, a 105. körben pedig a mezőny újból megkapta a zöld zászlót. Ekkor már új arcok is megjelentek az élbolyban, többek között Tony Kanaan és Marco Andretti személyében.

A brazil annak rendje és módja szerint a vezetést is átvette egy ideig, majd ugyanebben a tempóban esett vissza. Az élen zajló csatát – amelyben ismét Hunter-Reay villogott leginkább -, Mihail Aleshin és Conor Daly balesete szakította félbe: az orosz pilóta az egyes kanyarban veszítette el az irányítást autója felett, amerikai társa pedig tőle függetlenül, mögötte csúszott meg, és koccant össze vele. Amíg az orosz a helyszínen feladta a versenyt, Daly vissza tudott vánszorogni csapatáig, hogy egy szerviz után újból csatlakozhasson a többiek után.

Aleshin és Daly balesete:

Az Indy 500 eddigi legnagyobb drámáját azonban nem ez, hanem a végső győzelemre is esélyes Hunter-Reay és Bell ütközése volt a pit lane-en: a kigyorsító Castroneves Bell útjába lökte az Andretti-pilótát, akik ketten majdnem elsodorták James Hinchcliffe szerelőit. Az egymással koccanó pilóták visszatértek a pályára, majd a csapatukhoz szárnycserére, de 25-26. pozíciójuk komolyan meghatározta győzelmi reményeiket, 80 körrel a leintés előtt.

A Bell-Hunter-Reay incidens:

A restartot követően a két Alex, Rossi és Tagliani vette át a vezetést – kettejük közül az amerikai maradt kint tovább, mögötte a két brazillal, Castronevesszel és Kanaannal. Egészen hosszú nyugalmas szakaszba lépett ekkor az Indy 500, Rossi kiállása után a háromszoros győztes magabiztosan vezetett honfitársa előtt – a csend egészen a 150. körig tartott, amikor a verseny elejét a pitben töltő Buddy Lazier bal első kereke önálló életre kelt egy csere után, a veterán pedig nem is próbálkozott azzal, hogy visszavigye autóját a pitbe.

A restartból Kanaan jött ki a legjobban, aki kapásból átvette a vezetést, Hinchcliffel és Newgardennel a nyomában. Az élboly mögött közvetlenül Ryan Hunter-Reay is feltűnt, a helyzet szomorú vonulata viszont az volt, hogy az amerikai körhátrányban hajtott. A száguldás nem tartott sokáig, a 163. körben Takuma Sato súrolta le az utolsó kanyar falát, a mezőny pedig újból a pit felé vette az irányt. Castroneves győzelmi reményei komoly csorbát szenvedtek, amikor hátsó szárnyelemet kellett cserélnie nála, miután JR Hildebrand kicsit megtolta őt a célegyenesben.

30 körrel a vége előtt úgy tűnt, hogy a Kanaan-Newgarden-Hinchcliffe hármas fog megküzdeni a győzelemért, és ahogyan teltek a körök, brazil-amerikai páros picit el tudott lógni a pole-ból induló kanadai előtt. Aztán Kanaan lemaradt, és Munoz zárkózott fel a második helyre, a 191. körben pedig át is vette a vezetést! Az utolsó kiállássorozatból a semmiből feljövő Alexander Rossi jött ki a legjobban, aki újoncként néhány kört töltött az élen és második IndyCar-oválversenyén diadalmaskodva, elhódította a Borg Warner-trófeát!

A 100. Indy 500 végeredménye:

1. Alexander Rossi
2. Carlos Munoz
3. Josef Newgarden
4. Tony Kanaan
5. Charlie Kimball
6. JR Hildebrand
7. James Hinchcliffe
8. Scott Dixon
9. Sebastien Bourdais
10. Will Power
11. Helio Castroneves
12. Oriol Servia
13. Marco Andretti
14. Graham Rahal
15. Max Chilton
16. Jack Hawksworth
17. Alex Tagliani
18. Pippa Mann
19. Simon Pagenaud
20. Gabby Chaves
21. Townsend Bell
22. Matt Brabham
23. Bryan Clauson
24. Ryan Hunter-Reay
25. Spencer Pigot
26. Takuma Sato
27. Mikhail Aleshin
28. Stefan Wilson
29. Conor Daly
30. Buddy Lazier
31. Ed Carpenter
32. Sage Karam
33. Juan Pablo Montoya

(formula.hu)

Related posts

Leave a Comment