You are here
12825372_1708691356036820_945802815_n Life Misztikum 

ISMERETLEN LÉNYEK – LOCH NESS-I SZÖRNY

12825372_1708691356036820_945802815_n

A Loch Ness (skót és ír nyelven Loch NisSkócia második legnagyobb tava. Inverness városától 16 kilométerre délnyugatra található. Hossza mintegy 40 kilométer, maximális szélessége 2,4 kilométer, legnagyobb mélysége pedig 230 méter. A vízfelszín 16 méteres tengerszint feletti magasságban van és 56,4 km2 felületű. 7,4 km3-es térfogatával az ország legnagyobb térfogatú tava; több víz van benne, mint Anglia és Wales összes többi tavában együttvéve.  A tó a leginkább az állítólag benne élő Loch Ness-i szörnyről ismert.

 

A róla szóló legenda már évszázadok óta kering, legelső ismert említése Szent Kolumba 565-ből származó legendájában történik, ahol a szent megment egy embert a szörnytől. Sok kritikus megkérdőjelezi a történet hihetőségét, mivel egy másik legendában ugyanez a szent a hangja erejével megöl egy vaddisznót.

Az első újkori észlelés 1933május 2-án történt, és valóságos médiaszenzációt keltett. Ugyanezen év augusztus 11-én újra látták. 1934április 19-én fénykép készült a szörnyről, amint hosszú nyaka és feje kiemelkedik a vízből. A fotóról később kiderült, hogy hamisítvány: a képet játékhajóra erősített idomok közeli fényképezésével készítették.

Egyesek szerint elképzelhető, hogy „Nessie” egy rég kihaltnak tartott dinoszauruszfaj fennmaradt egyede, leginkább a plesiosaurusrahasonlít. Mivel azonban az állatok egyedei is öregednek és meghalnak, a fennmaradás csak egy teljes populáció, vagyis szaporodási közösség fennmaradása esetén lehetséges. Nehéz elképzelni, hogy egy sok példányból álló népesség fennmaradhasson és elrejtőzhessen egy ekkora tóban. Soha nem került elő egyetlen tetem sem. A Loch Ness nem elég nagy még egyetlen dinoszaurusz család tartósabb fennmaradásához sem, ezenkívül a tó földtörténeti szempontból túl új ehhez, és a történelem folyamán többször be is fagyott. A tó halállománya kicsiny, a vízben rengeteg lebegő szennyeződés van, ettől teljesen átlátszatlan, ezért alkalmatlan víz alatti vadászok életfenntartására. Több szemtanú leírása alapján a lény nem is hasonlít plezioszauruszra. További problémát okoz, hogy a tó vize mindössze 5 °C körüli, ami korábbi vélemények szerint túl hideg az ilyen állatfaj mindennapi életéhez. Ma már tudjuk azonban, hogy a Pliosauridae család tagjai remekül megvoltak Ausztrália késő kréta kori fagypont körüli vizeiben is.

12833261_1708691359370153_2111093594_n

Mások azt feltételezik, hogy a tó mélyén egy alagút vagy hasadék van, és ezen át Nessie szabadon közlekedhet a tó és az óceán között. Ebben az esetben lehetségesnek tűnhet, hogy több egyed vagy akár család él az óceán mélyén, és csak bizonyos időszakokban térnek vissza Loch Ness-be. Ennek egyik cáfolatára azt szokták felhozni, hogy hidrogeológiai képtelenség, hiszen egy ilyen járaton keresztül a tenger árapály mozgása észrevehető ki- és beáramlást okozna, valamint így a tó vize keveredne a tengervízzel, amire azonban nincs bizonyíték. Ugyanakkor a tó vízszintje közel 16 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban van, ezért az árapály hatása a tóig nem jutna el. E körülmény azonban a szabad mozgás lehetőségét veszi el: a nagy szintkülönbség miatt egy ilyen járatban hatalmas sodrásnak kell lennie, mivel közel van a tengerhez. A nagy sodrás viszont előbb-utóbb annyira kitágítaná az alagutat, hogy a tó teljesen megszűnne létezni, vagy éppenséggel összeomlana és elzárná az átjárót, de semmiképp sem lenne stabil.

Tévhitek

  1. tévhit: Nessie magányosan él, csak egy van belőle

Ha a Loch Ness-i szörny létezik, akkor nem lehet egyedül. Minden fajnak szüksége van több egyedből álló populációra ahhoz, hogy fenn tudjon maradni, márpedig Nessie-t már évszázadokkal ezelőtt is látták – ilyen hosszú ideig nem maradhatott meg egyedül.

  1. tévhit: Nessie a történelem előtti időktől kezdve a tóban raboskodik

A legutóbbi jégkorszak alatt egész Skóciát belepte a jég. Semmilyen nagy állat nem marad életben a jégbe fagyva több ezer éven át. Ha a szörny létezik, akkor biztosan nem így került a tóba.

  1. tévhit: Nessie a tó felszíne alól megközelíthető földalatti barlangokban szokott elbújni

Soha nem találtak a tó alatt barlanglabirintust. Nemrég ki is mutatták, hogy abban a sziklában, amely a tó falait alkotja, nem is lehetséges barlangok kialakulása. Igen valószínűtlen tehát, hogy óriási barlanglabirintus létezne a tó felszíne alatt.

  1. tévhit: Nessie egy dinoszaurusz (Plesiosaurus)

Ezzel csak az a probléma, hogy egy Plesiosaurusnak néhány percenként fel kellene jönnie a tó felszínére levegőt venni. Azonban a lényt nem látják eléggé gyakran ahhoz, hogy ez így legyen. Aztán ott van az az aprócska probléma is, hogy a Plesiosaurusok már évmilliókkal ezelőtt kihaltak. De ha valami csoda folytán még ma is élnek, akkor biztosan számos példány megmaradt volna, márpedig, ha sok nagy testű vízi élőlény létezne, akkor már régen észrevettük volna őket.

  1. tévhit: 1934-ben egy sebész készített egy tényleg meggyőző fényképet a szörnyről

Robert Wilson valóban azt állította, hogy készített egy fényképet a szörnyről 1934-ben. Ez a fénykép volt a legmeggyőzőbb az összes közül, egészen 1993-ig, amikor is kimutatták, hogy a „szörny” nem más, mint egy játék-tengeralattjáróra rögzített műanyag fej. Wilson tehát tényleg készített egy fényképet, csak éppen nem a Loch Ness-i szörnyről.

Nemrégiben katonai méretű hangradarral is átkutatták a tavat. Az összes híranyag mindössze ennyi volt: – Van lent valami.

Talán egyszer kiderül mi a valóság.

Írta:

Vodicska Tamás

12386674_1708691366036819_2069403395_n

Related posts

Leave a Comment