You are here
13249504_130359847372967_1680258518_n Anno Life 

Ma 480 éve végezték ki Boleyn Anna angol királynét

13249504_130359847372967_1680258518_n

Boleyn Anna, angolul Anne Boleyn (1501/1507 között – London1536május 19.VIII. Henrik második felesége, 1532-től Pembroke márkinője, angol királyné 1533 és 1536 között. Házassága és későbbi kivégzése miatt kulcsfigura volt a korabeli politikai és vallási játszmákban, valamint az anglikán egyház megalakulásában.

 

13231166_130359927372959_2026324983_n

Apja Thomas Boleyn, Wiltshire grófja, anyja Elizabeth Howard. Szülei Hollandiában és Franciaországban taníttatták, ahol előbb Mária királyné (VIII. Henrik húga), majd pedig Klaudia királyné (I. Ferenc király első felesége) udvarhölgyeként szolgált. 1522-ben tért vissza Angliába, hogy családjaik kívánságára összeházasodjon ír unokatestvérével, James Butlerrel, Ormond grófjával, így egyesítvén a Boleyn és a Butler birtokokat. A házasság a források szerint nem valósult meg. Anna Aragóniai Katalin, VIII. Henrik feleségének udvarhölgye lett. I. Erzsébet anyja. Állítólag nem volt olyan csinos, mint húga, Mária, ám jóval intelligensebb és megfontoltabb volt nála, tele ambícióval. Alapvetően öntörvényű és temperamentumos természet volt, akárcsak későbbi férje, VIII. Henrik. Gyönyörűen énekelt, kecsesen táncolt, és rendkívül elmésen társalgott, valamint folyékonyan beszélt franciául, és kitűnően lovagolt, továbbá tudott sakkozni és kártyázni is. Gyermekkora során legalább akkora tudásra tett szert, mintha ő is királyi házból származott volna. Hatalomvágyó és feltörekvő édesapja, Thomas Boleyn, aki a pletyka szerint csupán kereskedő ősökkel rendelkezett, beházasodott a tekintélyes angol nemesi családba, a Howardba. (Felesége, Elizabeth volt Norfolk 3. hercegének, Thomas Howardnak a húga.)

13231250_130359890706296_453377256_n

VIII. Henrik 1525-től kezdett udvarolni neki. A kezdeti elutasítások után Henrik annyira szerelmes lett Annába, hogy feltett szándéka lett elválni feleségétől, Aragóniai Katalintól. VII. Kelemen pápa nem volt hajlandó a házasságot érvényteleníteni. A király még akár arra is kész volt, hogy bigámiát kövessen el, úgy, hogy egyszerre lesz Katalin és Anna férje, s az Annától származó gyermekek is igényt tarthatnak majd a trónra. Henrik megtörte a katolikus egyház hatalmát Angliában és megkezdődött a Rómától való függetlenedés előkészítése.

Henrik és Anna 1533. január 25-én összeházasodott. 1533. május 23-án Thomas Cranmer a Henrik és Katalin között kötött házasságot semmisnek nyilvánította, 5 napra rá Henrik és Anna házasságát érvényesítette. Válaszul a pápa Henriket és Cranmert kitagadta. A házasság és a kitagadás eredményeként megalakult az anglikán egyház, melynek feje maga a király.

13236254_130359907372961_1882539368_n

A koronázásra 1533. június 1-jén került sor. Anna 1533. szeptember 7-én életet adott egy kislánynak, a későbbi I. Erzsébet királynőnek. Henrik továbbra sem adta fel a reményt, hogy két lánya mellé (Katalintól már született egy lánya, a későbbi I. Mária királynő) fiú gyermeke is születik Annától. A királyné összesen 3 magzatot veszített el; s emiatt Henrik csalódottságában 1536 márciusában már Lady Jane Seymournak udvarolt.

1536 áprilisában Annát felségárulással és házasságtöréssel vádolták meg. Május 2-án le is tartóztatták és a Towerbe zárták. Még az esküdtszék hivatalos ítélete előtt bűnösnek találták és május 15-én elítélték. Habár ezekért élve elégetés járt volna, VIII. Henrik lefejezésre „enyhítette” az ítéletet. Május 17-én Anna bátyját, Györgyöt és a házasságtörésbe belekevert két udvari apródot kivégezték, majd Annán volt a sor. 4 nappal később a Tower parkjában lefejezték. Ma már Anglia legjelentősebb királynéi közt tartják számon.

13228073_130359827372969_367933772_n

Ezeket mondta az utolsó szó jogán: „Jó keresztény emberek. Azért jöttem, hogy a törvény szerint meghaljak, ezért ez ellen semmit sem mondhatok. Senkit sem vádolok, senkiről sem mondok semmit, de imádkozom Istenhez azért, hogy mentse meg a királyt, s hogy sokáig uralkodjon felettetek (…)” S mielőtt a hóhér bárdja lesújtott volna, a következő mondatok hagyták el ajkait: „Jézus Krisztusnak ajánlom a lelkemet. Jézus Urunk kapja meg lelkemet”.

Boleyn Anna kivégzését a legnagyobb szakszerűség közepette rendezték meg, a temetésről és a holttest koporsóba helyezéséről azonban már nem gondoskodtak – végül a közeli Szent Péter királyi kápolnában temették el, Anna földi maradványainak kálváriája azonban ezzel még korántsem ért véget.

A 19. század közepén az egész Towert felújították, de az átépítések során az épületek szerkezetében – köztük a kápolnáéban – súlyos károk keletkeztek. Viktória királynő az itt található földi maradványok exhumálását és újratemetését rendelte el, azonban csak harminc személyt sikerült azonosítani; köztük volt Boleyn Anna, Jane Grey és Katherine Howard, VIII. Henrik negyedik felesége, akit szintén házasságtörés vádjával végeztek ki.

Sok vita folyt arról, hogy valóban Boleyn Anna csontjaira bukkantak-e, Frederic John Mouat sebészorvos viszont számos érvet talált ezen tézis védelmére: a csontokat György mellett találták meg, az áldozat nő volt, ráadásul a fejét vele együtt temették el, pontosan ott – magas oltár –, ahol a szemtanúk is feljegyezték. A csontokat azonban összekeverték, amelyeket egy kriptába, a főoltár baloldali fala alá helyezték.

Az egyik szakértő szerint a csontokat szándékosan olyan helyre tették, amely teljességgel megközelíthetetlen, a jelzéseket pedig sokkal távolabb helyezték, annak érdekében, hogy elejét vegyék a sírrablók támadásainak – köztük azokét, akik a 19. században a Towerben teljesítettek szolgálatot. Egy korabeli városi legenda szerint Anna holttestét az éj leple alatt a Boleyn-család sírhelyébe, a Salle Church-be helyezték át, amelyet két, a század közepén megjelent, népszerű könyv is alátámasztott, ám ennek elég kicsi a valószínűsége.

Ma a Tower híres szelleme Anna alakja. A borzongani vágyók ezért is keresik fel a hírhedt börtönt, hátha belebotlanak a királyné szellemébe.

Írta:

Vodicska Tamás

Related posts

Leave a Comment