You are here
fono kiallitas lumidance (1) Interjú 

Pillanatok, amiket érdemes megörökíteni

Valószínűleg fotói hitelességének az a titka, hogy teljes mértékben azonosulni tud a tánccal, hiszen 22 éven keresztül saját maga is része volt ennek a világnak. Ez mind kellett ahhoz, hogy tudja melyek azok a pillanatok, amiket érdemes megörökíteni.  Váradi Leventével beszélgettünk.

  Pillanatok, amiket érdemes megörökíteni

avagy „szubjektíven a virtusért”

Lumidance

www.lumidance.com

 fono kiallitas lumidance (8)Mióta fotózol?

Talán 11 éves korom óta. Az első fényképezőgépet a nagypapámtól kaptam. 10-12 évesen már készítettem fotókat, volt is rá lehetőségem, hisz majdnem egész Európát bejártam mint gyermektáncos. Az elmúlt években kezdtem csak komolyabban odafigyelni, tudatosan képeket készíteni, ez az elmúlt 6-8 évre igaz, azonban még mindig keresem az utam, saját stílusom. Ez egy állandó tanulással járó folyamat.

Annak ellenére, hogy már kifejlődött látásmódom, él bennem az állandó megújulás, a tiszta képalkotás igénye. Tiszta formavilág, amit szeretnék elérni egyszer képeimmel. Legyen az portré, tánc vagy akár esküvői fotográfia.

Hál istennek filmes technikával kezdtem, laboráltam s nagyítottam saját felvételeimet kis illetve középformátumra egyaránt. Mind ezt egyetemi éveim alatt majd egy szabad iskolában. Szeretnék egyszer visszatérni a fekete-fehér laborhoz nincs fogható számomra, természetesen nem elhagyva a digitális fényképezés lehetőségeit. Igazi élmény, igazi alkotó munka az expozíciótól egészen a sötétkamráig. Természetesen ezzel nem azt mondom, hogy a digitális technika segítségével előállított  képek nem alkotómunka eredményei, csak kicsit más.

 Láttam, hogy elég sok díjat kaptál szerinted ez milyen felelősséggel jár?

 – ezek a díjak nem nagy díjak, így inkább nem is említeném meg. Természetesen emlékezetes elismerések, azonban ezek nem meghatározóak, nem vagyok díjgyűjtő, ahogy sosem szoktam pályázatra konkrétan készíteni anyagokat… néha magam szórakoztatására és megmérettetésre beküldök egy-két fotót, mert fontos a vélemény legyen az negatív vagy pozitív, de ez nem jellemző. Az igazán fontos véleményeket mentoraimtól vagy közvetlenül a facebook-on keresztül kapom. Még tanulok és tanulok… Na, most nem mondtam igazat, most épp készítek egy sorozatot egy pályázatra, de ez az első alkalom, hogy ilyenbe vágom a fejszém. Remélem hamarosan megmutathatom.

fono kiallitas lumidance (12)A képeidet elnézve nem igazán tudnám kategorizálni őket, te ki tudnád emelni a munkádból azt, amelyeket a legfontosabbnak tartasz?

Van kategória, alkalmazott fényképezést csinálok, többségében színházi felvételeket. Ezen felül foglalkozom portrézással, és esküvői fotózsurnalisztikával vagy konceptuális fotográfiával is. Valamilyen szinten mindegyik kedves számomra. Sok téren kipróbáltam már magam, de igazán a táncfotográfia és azon belül is az alkalmazott színházi fotók, amik közel állnak hozzám, mivel magam is színpadi ember voltam. Inkább korszakok vannak, amiket szívesen kiemelnék, melyek főbb pillérei az Erdélyben, 2007-től készített portrésorozatom vagy jelenleg is készülő illusztráció felvételeim, melyeket mind a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, Böjte Csaba atya és Karikó Éva írónővel közösen hozunk létre. Szintúgy fontosak a Fölszállott a páva tévéműsor és műhely képsorozatai, amiket az MTVA-ban készítettem. Szívügyem ennél fogva a Magyar Nemzeti Táncegyüttes műhelyében készített képeim, mind a színházi dokumentáció, mind a megrendezett fotográfiák egyaránt

 fono kiallitas lumidance (14)Mit szeretnél közvetíteni a képeiddel?

Mivel nem egy szoros téma köré épülnek a képek, így elég nehéz erről nyilatkozni. Minden egyes témában készülő felvétel más és más jelentéssel bírhat. Egy színházi dokumentációról… jól elkapott pillanat, tudatosan megtervezett koreográfia, pontos képalkotás egy mozdulatról, harmónia, precizitás vagy szép színek stb… most pl. ezek jutnak eszembe… Mindazonáltal nagyon fontosnak tartom, hogy egy adott előadásról, hiteles, az adott stílusnak, koreográfiának megfelelő pontos precíz pillanat legyen dokumentálva, ami akár elmesélheti az egész darabot, egy képbe sűrítve…

 Mennyire tudsz azonosulni azzal, amit fotózol?

Teljes mértékben. Talán ez a kulcs, de szerintem ezzel így vagyunk még nagyon sokan. Ha nem tudnék teljes mértékben azonosulni az adott szituációval, látvánnyal, talán nem lenne az ami, sőt biztos vagyok benne, hogy nem… Ha nem élvezem az előadást, nem tudok magamban táncolni, és felvenni a ritmust… képtelen vagyok értékelhető anyagot készíteni. Az autentikus népi kultúránk megőrzésének fontossága napjaink kérdése, és feladata is. Szeretnék részese lenni ennek, igaz már nem a színpadon, hanem a kamera mögött, értékes pillanatokat rögzítve, ennek előfeltétele az, hogy teljes mértékben azonosulni tudjak a látvánnyal, a tánccal, és magam is színpadon érezzem magam az adott pillanatban.

Csak fotózol vagy valamilyen formában részt is veszel a népművészetben?

Táncfotográfusként hivatalos fotósa vagyok a  – Magyar Nemzeti Táncegyüttesnek, illetve számos meghívást kapok különböző, a táncház mozgalomhoz tartozó magyarországi együttestől. Régebben aktívan tanítottam a magyar néptáncot, táncházakat és egyéb foglalkozásokat is tartottam kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A fentebb említett 22 – évem a táncban nem ért véget, szeretnék egyszer visszamenni táncolni feleségemmel aki szintén táncos.

fono kiallitas lumidance (20)Milyen rendezvényekre hívtak mostanában fotózni?

Itt talán egy aktualitást emelnék ki, hisz nagy megtiszteltetés, hogy ismét én lehetek a Fölszállott a páva fotósa. E mellett különböző néptáncos műsorokra, és előadásokra is szívesen hívnak. Hamarosan barátaimhoz utazom Miskolcra, hogy egy új bemutatóról készítsek felvételeket. Már nagyon várom, hogy találkozhassak a Szinvavölgyivel.

 Mit csinálsz, akkor mikor nem fotózol?

 Próbálok minél több időt tölteni a családommal. Ők a legfontosabbak számomra, bár nagyon sokat dolgozom, így nélkülözhetetlen, hogy megfelelően osszam be az időmet, hogy a hasznos idő minél több lehessen. A másik válaszom az lenne, hogy fotózom… nem nagyon van olyan, hogy nem, hisz mikor nincs az orromra nőve a gépem (szép nagy orrom van egyébként), akkor is folyamatosan képeket készítek a szememmel… ez egyfajta betegségnek, fotós betegségnek is felfogható… de nagyon élvezem.

fono kiallitas lumidance (17) (1) Olvastam, hogy pár évvel ezelőtt emberi sorsokat bemutató fotósorozatot készítettél, de valami ok miatt ez az utad megszakadt. Vannak a jövőben terveid ezzel kapcsolatban?

Már sajnos nincsenek terveim, nem tudtam tovább finanszírozni a sok utazással járó munkát. 2007 – ben készítettem el első dokumentumsorozatomat a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekeiről. „Egy történet nyomában – Utazásaim két világ között a XXI. században – A putriktól a Kolozsvári egyetemekig” címmel tartottam előadásokat, rendeztem kiállításokat.

 (Böjte Csaba ferences rendi szerzetes szerepvállalása a Szent Ferenc Alapítványban, gyermeksorsok bemutatása egyedi fotográfiákon keresztül, fekete-fehér analóg kidolgozással készült felvételek felhasználásával – a honnan jöttek és hova tartanak gondolat mentén (Wales (Atlantic College)/2007; San Francisco (Woodside Priory School)/2010; Budapest (Karinthy Frigyes Gimnázium)/2010.; Wlassics Gyula Általános Iskola/2011)) Ezen kiállításoknak köszönhettem, hogy a 2011 – es évek elején megismerkedhettem Karikó Éva írónővel, Böjte Csaba könyveinek szerkesztőjével, és írójával, akivel hamarosan első közös munkánk is megszületett  2012 – ben „A Szeretet Bölcsője címmel”, ahol már én készítettem a kiadvány illusztrációit. A kötetet több kisebb kiadvány is követte, és jelenleg is dolgozunk egy új köteten, ahol Erdélyi templomkazettákat használunk az illusztrálásra. Misszióm átalakult, de hálás lehetek, hogy közvetlenül ugyan nem de a mai napig hozzájárulhatok Csaba testvér munkájához.

 Mit üzennél az olvasóknak és azoknak, akik követik a te munkásságodat?

Szeretettel várom az olvasókat a facebook – on (lumidance, Levente Váradi Photography), ahol új anyagokkal, és hírekkel találkozhatnak a néptánc világából. Remélem élvezettel olvasták ezeket a sorokat, és egy pillanatra is akár, de megmozgattam őket fotóim segítségével. Nagyon köszönöm a sok észrevételt, hozzászólást, amit az oldalakon keresztül kapok. Megtisztelő, hogy ilyen sokan megnézik képeimet. Vannak napok mikor több ezer a  látogató a facebook – on, és azonnali a visszajelzés, ha új képekkel jelentkezem. Ez azért is jó, mert egyből látom, hogy jó e az irány, vagy valamit nem jól csinálok.

 Kívánok mindenkinek további szép napot!

 Baráti üdvözlettel, Várdi Levente

Köszönjük Levente a válaszaidat! További sikeres fotózást kívánunk neked!

Related posts

Leave a Comment