You are here
13474119_678330988974681_933529639_n Life Non-stop Tapolca Természet 

Szent György – hegy a lávacsodák őrzője

13474119_678330988974681_933529639_n
Zápor a Káli-medencében, a Szent György-hegyről (Fotó: Hardi Ferenc)

A Szent György-hegy a Balaton egyik ékessége, amely a Badacsony mellett a másik jelentősebb tanúhegye. Oldalán hatalmas bazaltoszlopok találhatóak.

415 m tengerszint feletti magassággal rendelkezik. A szomszédjában foglal helyet a Badacsony. A hegyre szőlőt telepítettek, kopár hullámos fennsíkjáról páratlan kilátás várja az arra látogatókat. Itt láthatjuk hazánk leglátványosabb bazaltorgonáit. Tapolcáról is könnyen megközelíthető, mert kb. 5 km-re van a várostól.

13473983_678332418974538_187648044_n
Zápor után (Fotó: M Gulyás Judit)

A szigetként kiemelkedő hegy alakja igen különleges. Keleti felénél egy horpadás látható, a Vércse-szirt és a bazaltorgonák. Dél-délkelet felől láthatóak a különleges szépségű présházak, a Lengyel Kápolna, a nyugati oldalról a már bezárt bányák, illetve jól kivehető a hegy salakos csúcsa.

A Pannon-tenger elvonulása idején, több millió évvel korábban a jelentős vulkáni tevékenység volt jellemző erre a vidékre és nagyban meghatározta a kialakuló arculatát. A felszínre felszabaduló láva kisebb nagyobb „lepény” formájában terült szét a homok és az agyagból álló vastag tengeri üledéken, melyet később megóvott a lepusztulástól. Azokon a területeken, ahol bazalttakaró nem borította az egykori tengeraljzatot, a felszíni üledék nagymértékben lepusztult, s így hozzájuk képest a bazalttakarós részek 200-300 méterrel magasabbak lettek. Ezért is hívják ezeket a hegyeket tanúhegyeknek, mert ma is híven mutatják az egykori tengeraljzat szintjét, hiszen azon szétterülve alakultak ki, s ehhez képest a környezet változását (lepusztulását) jól megfigyelhetjük.

13479468_678333398974440_136126016_n
(Fotó: Amberg Anna)

A forró láva a gyors kihűlés hatására főleg a szélén vált szét sokszögletű oszlopokra. Ezeket a különböző mállási folyamatok során alakították az időjárási viszonyok és napjainkra jöttek létre a nép által kőzsákoknak, vagy gyapjúzsákoknak is hívott látványos bazaltalakzatok.

A legszebb ilyen a Szent György-hegyen találhatók, ahol a helyenként 30-40 méter magasba is felnyúló bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan állnak egymás mellett.

13487864_678333682307745_1995656104_n
(Fotó: Amberg Anna)

A hegy több különlegességet is rejt az egyik ezek közül a Jégbarlang, amit a néphagyomány szerint Sárkány-barlangnak is neveznek, a legenda szerint Szent György itt végzett a gonosz sárkánnyal. A valódi elnevezése a helyi klímára utal, ez ugyanis az állandó fagy jellemző itt, nyáron sem tud teret hódítani a meleg levegő. A hegy oldalán ledőlt bazalttörmelék tömbjei között kialakult „üregekben” számos jégképződmény sorakozik. A kialakulása miatt inkább álbarlangnak tartott kreació 32 méter hosszú és 10 méter mély.

 

13457687_678333915641055_1186923885_n
(Fotó: Hardi Ferenc)

További infókat találtok itt:

https://www.facebook.com/Szent-Gy%C3%B6rgy-hegy-1651953625042994/

 

 

Forrás:

http://www.zoldmuzeum.hu/regi-idok-tanuja-a-szent-gyorgy-hegy

http://kirandulastippek.hu/balaton-felvidek/szent-gyorgy-hegy

Related posts

3 thoughts on “Szent György – hegy a lávacsodák őrzője

  1. Balog Eszter

    Nem vércse szirt az a 3. bekezdésben? Lehet én tévedek, de gyerekkorom óta így emlegetik.

    1. gergo.mocsany

      Köszönjük az észrevételt 🙂 javítottuk 🙂

  2. Montag György

    A gyapjúzsák nem stimmel. Azt gránit képződménykre használják (120 km-re ÉK-re).

Hozzászólás a(z) Montag György bejegyzéshez Kilépés a válaszból