You are here
unnamed-3 Nonstop bodybuilding & Fitness 

Train With Brain – Agyból és izomból

Napi szinten halljuk azt a szót, hogy naturál testépítés, de még mindig nagyon sok a tévhit és rossz beidegződés. Kevés a hiteles anyag, amely helyes utat mutatna azoknak, akik ezt választják életformának. Innentől kezdve nem volt kérdés, hogy miről is fog szólni a Train With Brain. Pataricza Györggyel beszélgettem.

Mi volt az alapötlet, amikor elindítottad a blogodat?

A dolog elég érdekesen indult, mert eredetileg angol nyelven akartunk publikálni az egyik haverommal, én csináltam volna a tartalmat, ő pedig a háttérmunkát, marketinget. De aztán a haver szép lassan elpárolgott, és maradtam én, közben pedig már elkezdtem felpakolgatni az angol cikkeim magyar nyelvű eredetijeit egy blogra, a Train With Brain-re. Aztán egyre jobban elkezdett élni a dolog, az angol verzió pedig emiatt elhalt, mert egyszerre csak az egyiket tudtam normálisan csinálni egyedül, és én ezt választottam. Ezek után pedig nagyon hamar észrevettem, hogy a naturál testépítés túl kevés teret kap itt Magyarországon, holott az iparágat lényegében a naturál hobbisták tartják el, hiszen ők veszik a termékek, illetve a terembérletek zömét, nem pedig a versenyzők vagy az a néhány fanatikus. Mégis nagyon kevés hiteles, közérthető naturál szerző szólt ehhez a széles tömeghez, és foglalkozott az ő mindennapi dolgaikkal, problémáikkal. Arról nem is beszélve, hogy mennyire rossz irány, amikor egy naturál jobb híján a szteroid használó testépítők edzésmódszereit és táplálkozását kezdi másolni, holott ez a két út két külön történet, szinte két külön sport. Innentől egyértelmű volt, hogy mi az én feladatom.

A blogodon olvasható alcímként az „Agyból és izomból” kifejtenéd, hogy ez számodra mit is jelent?

Ez nagyon fontos kitétele annak, amit a Train With Brain képvisel. Úgy látom, hogy sokan ezt a sportot csak izomból tolják, és agyból semennyire. És ezalatt nem csak a megfelelő edzéstechnikai és táplálkozási ismeretek hiányát értem, hanem azt a jelenséget, hogy átlagemberek, iskolás fiatalok, raktárosok, könyvelők, mérnökök, tehát polgári foglalkozást űző hobbisták a profik mentalitását és hozzáállását próbálják lemásolni. Holott utóbbiaknak ez a hivatása és a megélhetése, tehát érthető, hogy minden energiájukat ebbe ölik bele, és nekik az edzés „háború”. De nekünk nem az, nekünk ez egy hobbi, egy kikapcsolódás, ami örömet kell okozzon, és nem újabb terheket és frusztrációt. Kell lennie az edzésben kihívásnak és céloknak, de nem olyan szinten, mint ahogyan a profi sportolóknak. És profi alatt itt most azt értem, aki ebből él, versenyzik, szponzorálják, stb., profi kártyától függetlenül. Ilyenkor szoktam megkérdezni, hogy oké, ő a példaképed, aki apait-anyait belead a MUNKÁJÁBA. De ha őt akarod másolni, miért nem az a célod, hogy te is a lehető legjobb legyél abban, ami a megélhetésedet adja? Erről szól egyébként az „Adj bele mindent?” című videóm is.

Milyen témákra törekedsz általánosabbakra vagy inkább megosztó tartalmakra „gyúrsz”?

Mindenre. 😀 Amikor elkezdtem a blogot, leginkább az akkor aktuális és valóban hasznos szakmai tudást gyűjtöttem csokorba, amit én is alkalmaztam, és nekem is bevált. Később aztán egyre több lett a „(fitnesz)közéleti” téma, azaz mentalitás, hozzáállás, a fitneszipar sötét oldala stb. Ezekben a témákban sok megosztó cikk született, ami miatt sokan megkedveltek, sokan megutáltak, de nekem mindig csak egy célom volt: felnyitni az emberek szemét. De pont mostanában eszméltem rá, hogy túlzottan elmentem ebbe az irányba, és kevés a szakmaiság, ezért elkezdtem újra ilyen tartalmat gyártani. Két ilyen témájú videóm is készült mostanában, és tervezek újabbakat. Az elmúlt években úgyis annyi különböző elképzelés ütötte fel a fejét a testépítéssel kapcsolatban külföldön, ami hazánkba is beszivárgott, hogy van miről beszélni. De mindemellett azért továbbra is hozom majd a „megosztó” témákat, mert van még mit helyrerakni a fejekben.

unnamed-3

Ezeknek milyen visszhangjuk van egyébként?

Ez egy érdekes kérdés. Mondjuk mostanában, hogy már elég nagy bázisom lett, egyre kevesebb az, aki hangot ad az ellenérzéseinek. A többség általában egyetért az álláspontommal, a többiek pedig inkább csak ignorálnak. Persze azért mindig akad elégedetlenkedő ember, aki felháborodik vagy kiakad egy poszton, cikken, videón. De régebben volt inkább jellemző a tendencia, hogy egy ilyen tartalom alatt ment a sírás, hogy hát ők nem ezért iratkoztak fel, hanem a hasznos tippekért és a szakmaiságért. Aztán amikor meg kiraktam egy olyan anyagot, akkor meglehetősen alacsony volt rajta az aktivitás ez előbb említetthez képest… És ez nem a tartalom minőségét jelzi, hanem az emberek hozzáállását. Igazából imádják a botrányos posztokat, mert akkor van min hőbörögni és csócsálni, de persze szeretnék fenntartani a látszatot, hogy ők ettől elhatárolódnak, és őket kizárólag csak a tudományos igényű szakmai kontent érdekli.

Jó pár tagot számlál a közösségi oldalon lévő csoportod. Mesélnél erről is egy kicsit, hogy miért hoztad létre, mennyire érted el vele azt a cél, amit szerettél volna?

A célom egyszerű volt: egy társalgó a Train With Brain-nek. Azt akartam, hogy az a – most már – több tízezer ember, aki olvassa a cikkeim, és követ engem, tudjon hol kommunikálni egymással, amiről csak akar. Ugyanis egy cikk alatti komment mező azért nem olyan, mint egy csoport, ami egy kis közösség a maga jellegzetes arcaival. Ennyi. És ez sikerült is. Igyekszem a csoport életébe nem különösebb beleszólni oly módon, hogy csak akkor moderálok, ha már nagyon alpáriba mennek át a dolgok. Azon kívül úgy vagyok vele, hogy majd ők lerendezik egymással a nézeteltéréseiket, nem vagyok senkinek az apukája. Voltak is balhék, néha meglehetősen nagyok, tagok jöttek, mentek, de mára kiforrta magát a társaság, úgy érzem.

A youtube csatornádon milyen videókat láthatnak az érdeklődők és ezeknél mire fekteted a hangsúlyt?

Eddig leginkább azok a témák voltak, illetve vannak túlsúlyban, amikre az előbb úgy hivatkoztam, hogy „közéleti”, de mostanában tervezek gyártani több szakmai jellegű tartalmat is. De azért azt is szem előtt tartom, hogy ami nagyon fontos mindig, az a szórakoztatás. Anélkül egyik irány sem működik, az emberek figyelmét erős és intenzív ingerekkel kell megfogni. Ma már nem megy az a formátum, mint régen, hogy adásról adásra egy-egy unott hangú, szénhidrátmegvonástól leszedált testépítő elmondja a diétáját, az edzésfilozófiáját, hogy miért kezdett edzeni, és mire készül most, aztán valaki beszél néhány szót egy hasznos tápkiegről, aztán megint valakinek az edzését mutatják, miközben kommentálja azt. Ez régen újdonságnak számított, de mára elcsépelt lett. Kellenek a poénok, a jó vágások, a kreativitás, hogy fenntartsuk az emberek érdeklődését, mert mára nagyon elment minden abba az irányba, hogy könnyen és gyorsan befogadható legyen. Ami nem ilyen, az előbb-utóbb elveszik, még ha ideig-óráig működik is néha.

unnamed-4

Te mióta foglalkozol edzéssel?

Nagyon rég. Kábé 58 kilósan és a mostani, 185 centis magasságommal 16 évesen mentem le a terembe, nem túl sok hozzáértéssel. 😀 Ment is a fekvenyomás dögivel, meg százféle bicepsz gyakorlat, és kész. Később aztán alakult a dolog, de igazán komolyan olyan 5-6 éve foglalkozom a sporttal olyan szinten, hogy mit kell enni, hogyan kell edzeni stb., tehát hogy képzem magam folyamatosan, és utána olvasok a dolgoknak.

Melyikre kell szerinted jobban odafigyelni a kajára vagy az elvégzett edzésre?

Hát lehetőleg mindkettőre, de a kaja a fontosabb, ha választani kell. Egy rossz, átgondolatlan, de azért becsülettel elvégzett edzéssel, és jó kajával egy egészen jó formát lehet tartani. Viszont hiába a kemény, jól megtervezett edzés, ha az ember nem adja meg a testének a fejlődéshez szükséges tápanyagokat, akkor az egész edzésmunka megy a levesbe.

Elégedett vagy a saját formáddal?

Ebben a sportban az ember sohasem elégedett igazán, de a józan eszemet elővéve, igen, az vagyok. Mostanra 92-93 kilóra sikerült felpakolnom magam, szigorúan naturálban, és bár nincs egy túlzottan jó genetikám a testépítéshez (erre már rájöttem), de azért magamhoz képest nagy változást értem el, amivel elégedett vagyok. Sokan amúgy is azért elégedetlenek magukkal messzemenőkig, mert a rengeteg szteroidos testépítő eltorzította az emberek fejében az egészséges testképet. Régen én is ebben a csapdában voltam, de sikerült felülemelkednem ezen, és nem frusztrálom magam feleslegesen mindamellett, hogy mindent megteszek egészséges keretek között, ami a fejlődéshez szükséges.

unnamed-5

Saját tapasztalataiddal sokat segíthetsz másoknak. Milyen kérdésekkel szoktak hozzád fordulni?

Rengeteg különféle dologgal, de tényleg. Edzés, kajálás, testképzavar, párkapcsolati probléma(!), továbbtanulás, munka, kérdések ismert testépítőkről, hogy mit gondolok róluk, milyen tápkieget ajánlok stb. Naponta kapok privát üzeneteket, emaileket, ask.fm kérdéseket, és igyekszem mindegyikre válaszolni. Eddig még tudtam ezt tartani, de lehet, hogy egy fél év múlva már annyira megugrik a számuk, hogy nem fogok tudni mindenkinek reagálni. Így is van, hogy egy hónap múlva jutok el valaki üzenetéhez, de akkor is válaszolok. Fontosnak tartom ezt a közvetlen kommunikációt az emberekkel, és sokan szerintem ott rontják el, hogy megszűnik ez a valóban haveri hangnem a követőikkel.

Az edzésben esetleg van valamilyen ideálforma, amit szeretnél elérni? Mennyire vagy ettől kb.?

Nincs. Vagyis inkább úgy mondom, már nincs. Most már csak edzek és kajálok a legjobb tudásom szerint, és megnézem, mit tudok kihozni a testemből a körülményeim között és a lehetőségeimhez mérten, és kíváncsian figyelem a változásokat. Másoknak is ezt javaslom. Az ideálok csak frusztrálttá teszik az embert, az pedig nem éppen a boldogság forrása.

Mivel foglalkozol mikor nem a Train With Brain névhez tartozó dolgokat szerkeszted?

Most éppen államvizsgázom az ELTE jogi karán. Hát nem éppen egy örömteli dolog, de ezt még be kell húzni.

4-1

Milyen további terveid és elképzeléseid vannak az életeddel kapcsolatban?

 Két elképzelésem van, ami végső soron párhuzamosan is mehet akár. Az egyik, hogy elhelyezkedek a szakmámban végrehajtóként, és a Train With Brain mindig megmarad hobbinak. A másik szintén így indul, csak ha összeszedtem a kellő anyagi fedezetet, akkor ráépítek egy vállalkozást a meglévő brand-emre egy webshop formájában, akár saját márkás termékkel. Tudom, hogy Dunát lehet rekeszteni a webshop-okkal, de a legtöbbjüknek az a gyengesége, hogy megnyitják, kicsit hirdetik, és kész, eddig tart a terv. Nincs a dolognak lelke, illetve arculata, ami mellett az emberek elköteleződhetnek, és azt mondhatják, hogy én itt vásárolok, mert korrekt, és szeretem, amit csinál XY, és még akkor is innen rendelek meg mindent, ha itt csak a BCAA ára a legjobb, és a fehérjéből máshol van 500 forinttal olcsóbb. Nálam már az arculat megvan, már „csak” a webshop kell. 😀 De talán ez a jobbik eset, hiszen ma már ezekhez a dolgokhoz nem kell hatalmas vagyon és irdatlan raktárkészlet, anélkül is működőképes lehet a dolog. Felépíteni egy brand-et viszont tényleg hosszú évek kőkemény munkája, ami nem kis kreativitást és állandó fejtörést igényel.

Köszönöm szépen a válaszaidat és további sikereket kívánok neked!

Train With Brain Youtube csatorna:

https://www.youtube.com/c/TrainWithBrain

Train With Brain Facebook oldal:

www.facebook.com/trainwithbrain.hu

Train With Brain blog:

www.trainwithbrain.hu

Train With Brain Facebook csoport:

www.facebook.com/groups/TrainWithBrain

Related posts

Leave a Comment